Nem sietsz.
Figyelsz.
Elmélyülsz.
Felkapaszkodik a jelenléted az áramlás hullámára és te vele tartasz.
Milyen keveset éljük ezt a megszakítás nélküli belefeledkezést, természetes koncentrációt!
Nem vagy jól? Hát, nem csoda, hogy nem vagy jól!
A figyelmi funkcióid nagy eséllyel nálad is hipersebességgel roncsolódnak.
Zavaros a figyelmünk. Zavaros a környezet, amiben fókuszálni próbálunk: falakkal körbehatárolt, mesterséges fényekkel teleszórt terekbe zárva telnek a napjaink, mindenféle digitális eszközökkel zsonglőrködünk. A kapcsolódásaink jelentős része is képernyőkön keresztül zajlik.
A világ, amit létrehoztunk, minden percben elszívja a figyelmünket.
Stresszelünk, szorongunk, a beáradó ingerek, elterelő információk rángatnak megállás nélkül.
Csapongunk. Ide-oda rángatózik az elménk.
Kétpercenként ellenőrizzük a telefonunkat.
Álomba görgetjük magunkat valamelyik social media oldallal.
Aztán másnap is alváshiányosan és túlpörögve ugrálunk tovább a feladatok közt.
Van ebből kiút?
A szabadság ott kezdődik, hogy fellázadsz a megszokhatatlan, de mégis megszokott állapotod ellen. Amikor megjelenik benned az igény, hogy ne az ingerek rángassanak át egyik napból a másikba, mint egy magatehetetlen bábot.
A szabadság és az életminőségbeli váltás ott indul, hogy visszatérsz a figyelmed terébe.
Nem kell, hogy ez egy szigorú projekt legyen, már így is túl komolyan vesszük az életet.
De kell, hogy újra szülessen körülötted és benned tér. Új ritmus.
A figyelmet nem kell erőltetni. Abban a pillanatban, hogy abbahagyod az erőlködést, önmagától megtörténik.
A figyelmet nem kell csinálni.
A figyelem az, amihez visszatérsz.
Lehetetlen feladatra vállalkozol, ha meg akarod acélozni a figyelmed, hogy az végre ne terelődjön el. El fog.
Helyette: keltsd életre magadban
a visszatalálás képességét.
És ezt a visszatalálást gyakorold.
Ezt fogjuk felébreszteni a jövő szombati két órás foglalkozáson. Ahol nem pusztán az elméddel fogsz figyelni, hanem az egész testeddel, minden mozdulatoddal és egész lényeddel. Ahol kitapogathatod, bejárhatod saját ösvényedet a figyelmed terében. Ahol kiléphetsz agyad labirintusából, ahol elkezd leválni rólad a pörgés, hajszoltság és elkezd visszalassulni a rendszered. Oxigént kap a lelked és
végre nem a célpont vagy,
hanem a középpont.
Gyere és találj vissza oda, ahol az Élet történik.
A foglalkozás részleteit itt találod: https://nagyszilvi.com/aktualis/
Várlak szeretettel.
Szilvi
