20 pontban összefoglaltam, az egyéni folyamatokban és lámpaláz tréningeken felbukkanó idei legfontosabb (és sokszor nehezen emészthető) felismeréseket, gondolatokat.
Az út sokféle, de a szándék egy:
Az önmagunkkal és világgal való kapcsolat rendezése.
Talán adnak neked is inspirációt, új nézőpontot, felismerést, elmozdulást az alábbiak.
- Lehet, hogy egy gondolat, technika, módszer jól hangzik és fellelkesülök tőle, de hatása, mélysége csak annak lesz, amire időt szánok, amit gyakorlok. Minden más csak színes füst, gyorsan múló adrenalin-löket, ami nem épül be a hétköznapokba. Pedig az élet ott zajlik.
- A 3F: bármiben is szeretnék FEJLŐDNI, az csak úgy lehetséges, ha FOKOZATOSAN és FOLYAMATOSAN csinálom.
- Bármi, ami hosszútávon sikeres és működik: az EGYSZERŰ. A hókuszpókusz terelés.
- Ne a személyiségedet akard megváltoztatni. A problémamegoldó képességen viszont megéri csiszolni, fejleszteni. Ettől aztán a problémák is elkezdenek ritkulni.
- Ne asszertíven, hanem AKTÍVAN akarj kommunikálni: azaz mondd ki végre, hogy mi zajlik benned, hogy vagy, mire van szükséged. Hogy ezt hogy csomagolod be, majd menet közben megtanulod.
- Lényegtelen, hogy mekkora tudást, ismeretet, szakértelmet halmoztál fel a fejedben. Ha végül nem fordítod át gyakorlatra, tettekre: teljesen hiábavaló az egész.
- Az életed rendberakása nem egy spa-kezelés: egy jól megfogalmazott insta bölcsesség nem változtat semmin, ahogyan az sem, ha hetente eljársz coach-hoz, terapeutához, varázslóhoz. A kérdés ugyanis az: Mi történik, miután kiléptem instáról, miután hazamentem a coachtól, terapeutától, varázslótól? Két szeánsz között mit teszek? Teszek? Hozok másféle döntéseket, tanulok máshogy kommunikálni, építem be, amit tanultam? Mihez kezdek a felismerésekkel, eszközökkel, gyakorlatokkal, technikákkal? Mappába gyűjtöm őket? Lásd 1. pont.
- Az életed rendberakása nem egy spa-kezelés. De megéri megőrizni a derűt és a humorérzéket. Miért pakolnál szenvedést a szenvedésre?
- A változás nem könnyű. De ne mentsd fel magad csak azért, mert nehéz. Tarts ki.
- Eldöntötted-e már, hogy mihez kezdesz azzal az idővel, ami megadatik?
- Engedni és elengedni. Megtapasztalni tudunk, megkapaszkodni nem. Ez így együtt: a szabadság felé vezető áramlat.
- Egy dolog, hogy ott a hátadon egy rakás nehéz, hozott mintázat, hiedelem, meggyőződés, családi örökség. De látod-e, hogy te magad hogyan járulsz hozzá a mindennapokban, hogy mindez fennmaradjon?
- Letisztáztad-e már magaddal: a történeted, fájdalmad, elakadásod szakértőjévé akarsz válni, vagy szabaddá válni tőle? Másfele visz ugyanis a kettő.
- Senkinek sincs elég ideje, sem elég pénze. Ha tényleg fontos, előbb-utóbb beleállunk. Ha nem, akkor úgyis mindig akad ürügy, kifogás. Ez nem baj, semmit sem kell. Csak magadat ne vezesd meg.
- Fontos törekvés és igény, hogy jobban szeretnéd magad érezni. De sokkal fontosabb, hogy megtanuld jobban érezni az érzéseid. Ebben minél jobb vagy, annál jobban leszel.
- Ha van terved, célod: szereted-e valóban? Mert haladni csak akkor tudsz majd vele.
- Minden szakember, tanító, gyógyító gondolatait, módszereit megéri átengedni magadon, de engedd, hogy az formáljon, amiről érzed, hogy nem beszűkít, hanem kiterjeszti a létezésed. A többit nyugodt szívvel dobd ki, ne erőltesd magadra. Ne kapaszkodj a másik ember tanításába, világképébe, meggyőződéseibe. Az az övé. De ne is fuss világgá, mert kimondja helyetted a kényelmetlen nyilvánvalót. Ha képes vagy a bátor szembenézésre, felgyorsul az átalakulásod.
- Senkinek sem adható oda a „csinálás”, „beleállás”. Sok kört le lehet azzal futni, hogy megpróbáljuk megérteni, hogy miért nem cselekszünk, tesszük végre, de a sok elmélkedés, fejtegetés, csak még jobban eltávolít a „csinálástól”. Nincs fölötted hatalma senkinek, rád marad, hogy beleállsz-e vagy sem. Hisz az a te TEred, TEremtő erőd. Csak te veheted birtokba.
- Az életed: a tiéd. Megéri megtölteni, beélni és változni abban, amiben azt érzed, hogy fontos és időszerű lenne.
- S közben járd szabadon az utad.
