Aki lámpalázas, az gyakran semmi mással nem tud foglalkozni, mint a lámpaláz okozta tünetekkel és a bénító gondolatokkal, amelyek ilyenkor zsúfolásig töltik az elmét („Mi lesz, ha nem sikerül?” „Mit fognak gondolni rólam?” „Mi van, ha elfelejtem a szövegem?” „Vajon látják rajtam, mennyire izgulok?”).
Ilyenkor elveszve érezheted magad, de bizony végső soron a közönséged, az ügyfeled is magára marad!
Ha minden előadás, prezentáció, szereplés előtt átgondolod az alábbi kérdésekre a válaszaidat, azok fontos kapaszkodóként szolgálhatnak és élesíthetsz velük az elveszett fókuszon. Kicsit rendet teszel a kavargó gondolatok és félelmek közt és a tehetetlenség helyett a cselekvő energiáid kapcsolnak be.
- Ha soha többé nem lennék képes izgulni, akkor ennek hiányában mi lenne a fontos: mit szeretnék megmutatni másoknak magamból? Akkor mire figyelnék?
- Vajon mire van szüksége annak, aki engem hallgat? És hogyan adhatnám meg neki? Mit tehetnék a másikért?
