„lenéz az úr, és látja, hogy a kovboj találkozik az indiánnal, az indián rábök a kovbojra, a kovboj két ujjával villát mutatva bök vissza, az indián sátrat formál a két tenyeréből, mire a kovboj kígyót utánoz az alkarjával, aztán ki-ki megy a maga útján, hazaér a kovboj, meséli a feleségének, képzeld, drágám, egy őrült rézbőrű ki akarta szúrni a szemem, na gondolhatod, mutattam neki, hogy majd kiszúrom én neked mind a kettőt, erre elkezdett könyörögni, persze mondtam neki így a kezemmel, hogy szépen húzzál csak el a faszba, hazamegy az indián, képzeld, asszony, találkoztam egy nagyon különös sápadtarcúval, kérdezem tőle, ki vagy, azt mondja, kecske, kérdezem, hegyi?, mire azt mondja, nem, vízi”
(Németh Gábor: Egy mormota nyara)
3 KÉRDÉS:
- Vajon a másik tényleg azt mondja, amit gondolsz, hogy mond?
- Ki a te belső tolmácsod, aki a másik szavait jelentéssé (de)formálja? Aki fordít egyet a szavakon?
- Képes vagy úgy hallgatni a másikat, hogy kikapcsolod a belső tolmácsot?
