ÉV VÉGI SZÁMVETÉSHEZ, ÉVTERVEZÉSHEZ
Az út sokféle, de a szándék egy:
Az önmagunkkal és világgal való kapcsolat rendezése.
Az út sokféle, de a szándék egy:
Az önmagunkkal és világgal való kapcsolat rendezése.
Megéri bátran végiggondolni, életünk ezen pontján hol tartunk, milyen helyzetekben élünk gyermeki állapotot, s mit tehetnénk, hogy eloldódjunk azoktól a korlátozó viselkedésformáktól, melyek akadályozzák a belső egyensúlyt és a harmonikus, örömteli kapcsolódást másokkal.
Lehet finnyáskodni, meg bármit ( a „ (nem) kellene”, meg az „illik”, meg a „jaj már”).
“… Nem érdekel, megmondom neki!”
Állok a spájzban nagyanyámmal, aki épp egy nagy kanál lekvár közepébe nyomja a tablettát…
Amikor a változás a téma, szinte mindig ugyanaz a mondat hangzik el…
Nem azért, mert nem vagyunk képesek rá…
Mennyi, de mennyi helyzetben van szükség bátorságra, hogy az életünk és mi is változhassunk!
Nehéz élethelyzetben (válás, pénzügyi nehézségek, munkahely elvesztése, konfliktus, stb.) vagy egy beszűkült tudatállapotban (aggodalom, szorongás, gyász, stb.) általában egész lényünk ellenáll: nem akarja, hogy még lejjebb csússzunk. Nem akarjuk magunkat még rosszabbul érezni, még tovább zuhanni, szétesni…
Valószínű egyikünk sem szórt még konfettit örömében, amiért végre elhagyhatja a komfort zónáját és belezuhanhat az ismeretlenbe, a bizonytalanba. Az emberek egy része előbb-utóbb mégis beleáll, mert eljut arra a pontra, hogy ha nem szakítja ki magát a megszokott kerékvágásból, végleg megreked, elsorvad.
Ám sokan évekig vagy akár egy életen át szökésben vannak önmaguk és a változás elől.
Miért?
Nagyjából 4 oka lehet a változással szembeni ellenállásunknak.