Te is kívülálló vagy?
Vagy kétségbeesetten próbálunk beilleszkedni, elfogadhatóvá válni, vagy önvédelemből feltekerjük a hangerőt kirekesztett karakterjegyeinken. Mindkettőnek ugyanaz az eredménye: egyre jobban elszakadunk másoktól és önmagunktól.
Vagy kétségbeesetten próbálunk beilleszkedni, elfogadhatóvá válni, vagy önvédelemből feltekerjük a hangerőt kirekesztett karakterjegyeinken. Mindkettőnek ugyanaz az eredménye: egyre jobban elszakadunk másoktól és önmagunktól.
De aztán életed egy pontján megtörténik: egyik pillanatban még ülsz gyanútlanul, a következőben pedig kontrollvesztetten rángatózol a fotelban.
Ha kiállnál, de a feszültség meggátol: a lámpaláz trénered vagyok.
Ha lebontanád, újraépítenéd, végre megélnéd és valódivá válnál: a coachod vagyok.
Ha a testeddel való kapcsolatod döcög: a masszőröd vagyok.
Ránk vár a feladat, hogy visszataláljunk az öngondoskodás ösvényére. Hogy rendezzük jelenlétünket, energiánkat, szándékainkat, újrafésüljük haladási irányunkat és sebességünket.
A kiegyensúlyozott állapot NEM azt jelenti, hogy az idő nagy részében nyugodt vagyok.
Hanem azt, hogy nem akadnak be az érzelmeim, energiáim, mentális állapotaim. Nem „dugulok el”.
Kérlek, vedd komolyan és tanuld újra az érzéseidet, a testedet, az egódat, a kapcsolataidat, a gyógyulásod, eltemetett álmaidat.
Mert megérzed, hogy amikor folyamatosan veszítesz és elveszítesz, és végül nem marad más, csak elengedni még az utolsó utáni utolsót is, akkor egyszer csak valami téged nem enged el. Megfogja a kezed, szelíden felajánlja, hogy szabadon elmehetsz.
Hatásukra folyamatosan védekező (elkerülő), támadó vagy befagyott életet fogunk élni.
Egy nyaralás, élményekkel teli hétvége életre szóló emlék lehet. De utazhatsz akármennyit, az életedre a legnagyobb hatással mindig a hétköznapjaid minősége és tartalma lesz.
Még nem érzem a fájdalmat, még nem tudom, fel tudok-e kelni, még nem tudom, mekkorát estem. Még nem akarom tudni. Még hadd legyek így kicsit.