AMIRE FIGYELEK: ODA ÁRAMOLTATOM AZ ERŐMET.
Te, saját életed főszereplőjeként mire figyelsz? Hova áramoltatod az erődet?
Te, saját életed főszereplőjeként mire figyelsz? Hova áramoltatod az erődet?
Akik nem az öklüket rázzák a levegőben, hogy meggyőzzenek, inkább élik a legértékesebbet: a Pillanatot. S éppen ezáltal nem engedik, hogy beleragadj sápadt életed betonfalai közé.
“Azt hiszem, nem vagyok képes végigcsinálni, amit kitaláltam magamnak. Szeretném elengedni ezt az egészet és feladni. Annyira nehéz!”
Felnőtt és nem értette, miért boldogul olyan nehezen, noha eszes, szívós volt és tele tervekkel. De sosem érezte, hogy halad, hogy sikerülnek a dolgai, hogy él.
Saját magamra és életemre rálátásom: részrehajló. Tisztán nem látó. Kitakart a kilátási tér és irány: holttérben tartózkodunk.
Hatvan másodperc alatt 858.282.240.000.000.000 vörösvértestet hoz létre a testünk, mégis milyen könnyen elhisszük, hogy semmit sem tudunk életre hívni, megváltoztatni egyetlen perc leforgása alatt, csak mert 60 darab tik és tak jelentéktelen semmi az idő végtelen folyamában.
A stresszhelyzeteket általában meg sem éljük. Csak elszenvedjük. A negatív ingerek csupán végigzúdulnak rajtunk, azonnal kicsapódnak, és a feldolgozás soha meg sem történik.
Emberlétünk egyik bizarr sajátossága: ezerszer jobban féljük a változás nyomán formálódó jövőt, mint azt, hogy mihez vezet a változás hiánya. Pedig utóbbit pontosan tudjuk és fájjuk nap mint nap.
1. HONNAN JÖTTEM?
2. HOL TARTOK MOST?
3. MERRE HALADOK?
Attól még, hogy valamelyik területtel nem foglalkozom, az velem marad, épp csak
e l r e n d e z e t l e n ü l.
Ervin megmutatja, hogyan tartsuk távol magunktól embertársainkat proaktívan.